Házikerti burgonya termesztése

A burgonya változatos felhasználhatóságával és értékes tápanyagtartalmával tűnik ki. Házikerben kis helyen is megtermeszthető.

Cikk ajánló: Burgonya;

Miért érdemes burgonyát termeszteni a házikertben?

Magyarországon tovább csökken a burgonya termőterülete: 2026-ban az előző évi 6277 hektárról 5064 hektárra esett vissza, ami több mint 19 százalékos csökkenés. Európa más országaiban is hasonló tendencia figyelhető meg, miközben az időjárási szélsőségek egyre kiszámíthatatlanabbá teszik a termesztést.

Néhány sor burgonya természetesen nem teszi önellátóvá a családot, de friss, ismert eredetű újburgonyát adhat, és kis területen, dézsában vagy termesztőzsákban is nevelhető.

burgonya felszedése

A burgonya hajtatás előnyei

A betakarítás időpontját 10-14 nappal előrehozza, így a bokrok a burgonyavész vagy a burgonyabogár megjelenésekor már fejlettebb állapotban lesznek.

Az előhajtatott növények előbb kelnek, gyorsabban bokrosodnak, és könnyebben ki-szorítják a gyomnövényeket.

Utoljára, de nem utolsó sorban a burgonya hamarabb felszedhető és fogyasztható.

Burgonya előcsíráztatása

A gumók nagysága és a termésmennyiség között összefüggés van. Apró gumóból normális termés nem várható. Túl nagy gumókból pedig nem kapunk arányosan nagyobb termést. Tehát legjobb 4-8 cm átmérőjűeket használni. (Esetleg vágjuk ketté a túl nagyokat.) A gumók mérete közötti különbség ne legyen nagyobb 2 cm-nél. A beteg gumókat el kell távolítani. Kiskerti, korai termesztésre való például a rövid tenyészidejű Astilla (78-82nap) és a (82-86) Pierwiosnek.

Az előcsíráztatást korai fajták esetében már 10 héttel a kiültetés előtt megkezdhetjük. Az előcsíráztatás lényege, hogy világos helyen vékony rétegben csíráztató ládákban helyezzük el. ezek lehetnek zöldséges rekeszek, papírdobozok is. A ládákat vigyük üvegezett verandába, enyhén fűtött télikertbe vagy fóliasátorba. A hőmérséklet az első napokban 18-20 °C lehet, majd csökkentsük  15 °C-ra. A csírázás megindulásakor ablak közelébe kerüljön. Egy ládába maximum két sort helyezzünk el és azokat úgy rakjuk egymásra, hogy közöttük legalább 4-6 cm legyen, hogy a fény jól érje.

Berakás után három hétre a burgonyákat át kell forgatni – az alsókat tegyük felülre, a felsőket alulra -, hogy minden gumót érjen a fény. A páratartalom 70-80% legyen. Ily módon a kiültetés idejére 1-1,5, legfeljebb 2 cm hosszú, vastag, életerős úgynevezett fénycsírákat kapunk.

Burgonya gumók kiültetése előtti tennivalók

Korai burgonya termesztésére legmegfelelőbbek a könnyen felmelegedő homoktalajok. Nagyon fontos a mély talajművelés, mert a sekélyen művelt, kemény, rögös talajon a gumók kicsik és deformáltak lesznek és a gyökeres se tudnak megfelelően kifejlődni. Erre ősszel kerüljön sor. ekkor kerülhet sor a talaj káliumtrágyázására is (lásd. később).

Kiültetés előtt a hajtatott gumókat edzenünk kell a kinti körülményekhez. Ezért tartsuk őket 5-8 °C-on. Ezt úgy is megtehetjük, kivisszük őket nappalra.

Kiültetés előtt egy héttel, néhány centiméter komposzt vagy tőzegréteggel beszórhatjuk és beöntözhetjük a ládákat.

Burgonya ültetés

Március közepétől április elejéig ültethetjük, amikor a talaj hőmérséklete a kiültetés mélységében elérte a 6 oC-ot. 70 cm sor- és 30-35 cm tőtávolságot válasszunk. A gumókat kapával készített 15-20 cm mély fészekbe vagy árokba csírás végükkel felfelé rakjuk. Hogy meggyorsítsuk a kelést a talajt fóliával is takarhatjuk akár közvetlenül, akár fóliaalagút formájában. A burgonyát olyan mélyre ültessük, hogy a gumó teteje éppen az eredeti talajfelszín alatt, vagy könnyen száradó talajok esetében 2-3 cm-rel mélyebben helyezkedjen el.

Burgonya tápanyag igénye

A burgonya káliumigényes növény. A kálium fontos a keményítő-képződéshez, javítja a tárolhatóságot és csökkenti a károsodott gumók arányát, mert erősíti a sejtfalakat. Ha lehetséges ősszel adjunk 20-30 t/ha istállótrágyát és 3-4 dkg/m2 18%-os szuperfoszfátot és ugyanennyi 50%-os kénsavas kálit. Ha ez elmaradt, tavasszal már semmiképp ne adjunk kálisót (KCl), hanem csak kénsavas kálit, mert a klór károsítja a fiatal csírákat. Homokon tavasszal is adhatunk káliumforrásnak is kiváló istállótrágyát, de csak teljesen érettet!

A gumók egyben tápanyagforrásként is szolgálnak addig,amíg le nem gyökereznek. A nitrogén nagy részére a csírázás és a gumóképződés közötti időben van szüksége növénynek. A gumók számára szükséges nitrogén jelentős részét a lombozat nitrogéntartalma szolgáltatja.A nitrogént mindenképp tavasszal adjuk, tehát közvetlenül ültetés előtt. Ilyenkor adhatunk 1,5 dkg/m2 34%-os ammónium nitrátot (mészben szegény talajon pétisót) és kelés után 2-3 alkalommal 1 dkg/m2 pétisót és 2 dkg/m2 50%-os kénsavas kálit.

A burgonya talaját közvetlenül az ültetés előtt ne meszezzük rutinszerűen, mert a talaj kémhatásának hirtelen emelése növelheti a közönséges varasodás kialakulásának veszélyét. Ha a talajvizsgálat alapján valóban szükséges a meszezés, azt lehetőleg már az elővetemény előtt végezzük el. A gumóképződés kezdetét követő hetekben az egyenletes talajnedvesség szintén segíthet mérsékelni a varasodás kockázatát.

Mivel a burgonya magnéziumigényes, magnéziumhiányos talajon 100-150 kg/ha magnézium-szulfáttal 25%-os terméstöbbletet érhetünk el.

Ha burgonyánk fejlődését még inkább segíteni akarjuk, akkor használjunk gombakomposztot, amelyet az ültetőárokba forgatunk.

Száraz tavaszon feltétlenül öntözzünk, mert a homoktalaj nagyon könnyen kiszárad.

A burgonya öntözése

A burgonya sekélyen elhelyezkedő gyökérzete miatt érzékeny a talaj kiszáradására. Különösen a gumóképződés kezdetétől fontos az egyenletes vízellátás. Ne várjuk meg, amíg a talaj teljesen kiszárad, majd egyszerre nagy mennyiségű vízzel áztatjuk el, mert a szélsőséges nedvességingadozás deformált, repedezett vagy másodlagos növekedésnek indult gumókat eredményezhet.

Ritkább, de alapos öntözéssel tartsuk egyenletesen nyirkosan a talajt. A tövek köré terített szalma- vagy más szerves mulcs mérsékli a párolgást és segít kiegyenlíteni a talaj nedvességtartalmát. Az öntözővizet lehetőleg közvetlenül a talajra juttassuk, a lombozat tartós nedvesítését kerüljük.

burgonyasorok bakháton

Burgonya töltögetése

A burgonyatermesztés során nagyon fontos munkaművelet a töltögetés, ez elősegíti a gumókötést, megakadályozza, hogy a burgonya szára túlzott mértékben elterüljön, gátolja a gyomképződést.

A burgonya töltögetését a növény 10-15 cm-es szármagasságnál végezzük el először. Legalább kétszer töltögessük, mivel a gumók a 15-20 cm mélyen húzódó sztólókon fejlődnek a leginkább.

A sárga izgő-mozgó vékony kukacfélék, amiket nyár elején láthatsz a burgonya levelén a nünüke lárvája, amely NEM károsítja a burgonyát. Lárvája élősködő, a méhekre kapaszkodva jut el a kaptárba, ahol mézzel táplálkozik.

Burgonya növényvédelme röviden

Ültetéshez csak egészséges, lehetőleg ellenőrzött vetőgumót használjunk. A burgonya lehetőleg 3–4 évig ne kerüljön ugyanarra a helyre, és ne ültessük oda sem, ahol az előző években paradicsomot, paprikát vagy padlizsánt termesztettünk.

Rendszeresen vizsgáljuk át a levelek fonákát. A burgonyabogár sárgás-narancssárga petecsomóit, lárváit és a kifejlett bogarakat kis kertben kézzel is összegyűjthetjük. Minél korábban észrevesszük őket, annál könnyebb megelőzni a lombozat súlyos károsodását.

Tartósan csapadékos, párás időben fokozottan figyeljünk a burgonyavész tüneteire. A növényeket a tövüknél öntözzük, ne nedvesítsük rendszeresen a lombozatot, és ne ültessük túl sűrűre az állományt. A beteg növényi részeket távolítsuk el a kertből, beteg gumót pedig ne használjunk vetésre és ne tegyünk el tárolásra.

Kapcsolódó cikkeink: Burgonyabogár; Fitoftórás betegség burgonyán és paradicsomon;

Burgonya betakarítás és tárolás

 

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

6 rekeszes növényszárító háló

Profi teljes spektrumú növénynevelő LED lámpa